A felnőtt kor általában 18 éves kor körül kezdődik. Ez az életkor az, amikor az egyén jogilag felnőtté válik, és ez számos jogi felelősséggel jár. Ugyanakkor az érettség és a felelősségvállalás szempontjából a felnőtt kor sok
esetben később, akár 25-30 éves korra is eltolódhat és vannak olyanok, akik sosem nőnek fel.
A felnőttség fogalma jelenthet egyrészt biológiai érettséget, jellemezhető ezenfelül pszichológiai szempontok, szociális státusz szerint és a személyiségfejlődés jegyei alapján is.
Ahogy látszik, a felnőtté válás legbiztosabb jele, amikor felelős-séget vállalunk, magunkért, tetteinkért és nem keresünk bűnbakokat, felelősöket és kifogásokat.
Az életünkért való felelősségvállalás gyakran kihívást jelent, de a legfontosabb lépés a személyes fejlődés felé.
Ne hibáztass másokat: Az életedért való felelősségvállalás első lépése, hogy abbahagyod mások hibáztatását. Bár az élet igazságtalan lehet, a hibáztatás csak keserűséget és erőtlenséget eredményez. A hibáztatásról való lemondás nem indokolja mások tisztességtelen cselekedeteit, de segít abban, hogy visszaszerezd a szabadságod és a hatalmad.
Ne mentegetőzz: A kifogások és mentegetőzések nem segítenek a fejlődésben. Ha nem tudod elszámoltatni önmagad, nem fogsz tudni fejlődni. Amikor felelősséget vállalsz és abbahagyod a mentegetőzést, elhallgattatod a negativitást.
Kérdezd meg magadtól, hogy mások milyen hatással vannak rád: Ha saját életed áldozatának érzed magad, gondold át, hogy más emberek hogyan befolyásolják az életszemléleted. A negatív személyiségvonások hatalmas csoportja társul ahhoz, hogy másokat negatívan nézel. Rájössz, hogy nem számít, mi történik rajtad kívül. Csak az számít, amit te csinálsz.
Felelősséget vállalni az életedért nem könnyű, de hosszú távon segít abban, hogy sikeres és boldog legyél.